Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról

A Magyarországra támadó törökök 1526-ban Mohácsnál döntő győzelmet arattak, a védtelenül maradt budai várat a csata után kifosztották. 1529-ben ismét bevették a várat, de aztán átadták vazallusuknak, I. (Szapolyai) Jánosnak. János király halála után, 1541. augusztus 29-én (a mohácsi csata 15. évfordulóján) a török sereg csellel elfoglalta Budát, amely Budin néven majdnem másfél évszázadra a budai pasalik székhelye lett.

A törökök utoljára 1683-ban próbálkoztak hódítással, ám Bécset nem sikerült elfoglalniuk, sőt az egyesült keresztény seregek Bécs alatti győzelme már a visszafoglaló háborúk nyitányát jelentette. A szövetségesek Párkánynál megverték Kara Mehmed budai pasa hadait, majd bevették Esztergomot. I. Lipót király 1684 januárjában ígéretet tett az ország felszabadítására, március elején a Habsburgok, Lengyelország és Velence XI. Ince pápa felhívására szövetséget hozott létre Szent Liga néven. A pápai diplomácia elérte, hogy XIV. Lajos francia király húsz éves fegyverszünetet kössön a Habsburg császárral, majd Sobieski János lengyel király Podóliában, Velence az Adrián támadott. A magyarországi hadjárat során Lotharingiai Károly, Lipót sógora vezetésével nagy diadalt arattak Érd mellett, felszabadították Visegrádot és Vácot, de Budát nem sikerült bevenniük.

Koncentrált támadás 1686-ban

Buda nem csak jelképes értelemben volt az ország kulcsa. A dunai átkelőhely az ország keleti és nyugati fele közti kapcsolatot jelentette, s a víziút jelentőségét sem lehet eléggé értékelni. A Szent Liga Európa minden részéből érkezett 65 ezres serege (ebből 15 ezer volt magyar) 1686. június 18-án ismét megkezdte Buda ostromát, Pest még aznap ellenállás nélkül felszabadult. Lotharingiai Károly herceg 42 ezer embere a vár északi oldalán támadott, míg II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem (Lipót veje) s Bádeni Lajos őrgróf 21 ezer fős serege a Gellérthegy felől a déli Rondella felé indult, itt és a Margitszigetnél is hajóhidat építettek. A vár védelmét a 70 éves Abdi Abdurrahmán pasa irányította, 10 ezres szpáhi- és janicsárcsapataiban s 200 ágyújában bízva.

Az ostrom első szakaszában, június 24-én a Víziváros a szövetségesek kezére került. Július elején kezdték északról és délről a rendszeres ágyúzást, közelítő árkokat ástak s védműveket építettek a törökök kitöréseinek megakadályozására. Az első roham július 13-án súlyos kudarccal végződött, de nem jártak sikerrel a török kirohanások sem. Július 22-én a szövetségesek telibe találták a palotában lévő török központi lőportárat, a felrobbant 800 tonna puskapor elpusztította az épület dunai szárnyát, a romok alatt 1500 halott (köztük nők és gyermekek) maradt.

Mivel közeledett Szulejmán nagyvezír felmentő serege, Károly herceg július 27-én általános rohamot rendelt el. Esterházy János hajdúi a robbanás okozta rést, a brandenburgiak a bécsi rondellát, a császáriak az esztergomi rondellát, a bajorok a palotát támadták. A palota-bástyát és az esztergomi rondellát sikerült elfoglalni, itt egy hajdú kitűzte a magyar zászlót, a rendkívül heves harcokban 5 ezer ostromló és 2500 védő vesztette életét.

Augusztus 8-án megérkeztek a 40 ezres felmentő sereg előhadai, ám a szövetségesek támadása elől Törökbálintra, majd Fehérvárra vonultak vissza. Augusztus 22-én a bajorok bevették a palota egy részét, az István-tornyot s a teraszfalat. Egy héttel később váratlanul 3000 lovas janicsár próbált meg a várba jutni, de felmorzsolták őket. Miután augusztus 30-án jelentős erősítés érkezett, az állandó ágyútűz pedig megrongálta a bástyákat, Lotharingiai Károly rászánta magát a döntő rohamra.

A lövegek szeptember 2-án szólaltak meg, ezt követően északról és délről egyszerre kezdődött meg a támadás. Az ostromlók az esztergomi köröndnél és a bécsi kapunál is behatoltak a várba, majd a torlaszokon is áthatolva üldözték az ellenséget. Károly ekkor az értelmetlen öldöklés elkerülése érdekében parancsot adott a harc beszüntetésére. A harcokban elesett a vitézül védekező Abdurrahmán pasa is, aki kis csapata élén karddal támadt a császáriakra. A rommá lőtt várban tűzvész tört ki, estére az ellenállás megszűnt, 3000 török férfi és nő megadta magát. A nagyvezír serege ekkor jelent meg a Kamaraerdőnél, de látva, hogy Buda elveszett, visszaindult Eszékre. Magyarország egykori fővárosa 145 év után felszabadult a török megszállás alól.

A győztesek kincseket keresve mindent feldúltak, az eladható 4-600 foglyot megkímélték, a többit lemészárolták. A romok közt csak Marsigli olasz hadmérnök kereste Mátyás király Corvináit, összeírása szerint a török után 23 mecset, 9 fürdő, 27 sütőház, 4 kolostor, 42 kaszárnya, 1 iskola, néhány népkonyha és 400 szőlőskert maradt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína